Nemzeti karakterbolt

"Mióta leomlott Babylon két bűnös tornya

Megbolondult a világ,..."

Bármelyik család állhatna boldogan a tóparton

És feledhetné azt a bizonyos Dallasi pontos

Lövést, ami felborította a mindenség egyensúlyát

A Benetton színei nem ismerik a rasszizmust

És a te lelked sem, ha csak szárnyalnál a szeretet

Szárnyán nem jutna eszedbe a gyilkolás

És a nyitott limuzinok láttán az életveszély

A tengerparton bámulni a lányok tetkóit

Miközben a kezed belelóg a vízbe a Tisza parton

És felébredsz a piknik kosár, az egy forintos

Fagyi, a csatos sör, és a boldogság szomszédságában

A messzi múltadban, amikor szerenádot kaptál

Apád eltángált, ha szűk farmerben látott és

A koncertekre úgy loptak be fű alatt…

Szenzáció volt egy fekete bőrű embert látni

Ma pedig már a gyermekkocsiban tolod

Tejeskávészín bőrű sarjaidat anélkül hogy a

Feldühödött tömeg meglincselne csak a politika

Nem változott, mindegy milyen színű veszedelem

Bár az átkosban boldogabbak voltunk…

Sajnálom, nagy testvér, hogy nem láthatod legtitkosabb

Álmaimat, de hamarosan elérkezik ez is, Orwell,

Aldous Huxley örülni fog, hogy elképzeléseik

Ilyen messzemenően teljesülnek…

Mióta leomlott Babylon két bűnös tornya

Megbolondult a világ, én láttam az első filmkockákat

Egyenruhában voltam, szolgálat után, és én naiv,

Azt hittem, egy új filmet látok az ipari méretekben

Osztott halálról, mire felvilágosítottak, hogy tévedek…

Hát hol van a tökéletes nemzeti karakter,

Akinek dübörög a gazdagság, de nem szerepel

Egyik műsorban sem, ha van ilyen, lépjen ki a fényre

Vagy zárja magába a sötétség, arca egyik fele legyen

Istené, a másik, az elválasztó vonallal legyen

A gitár még nem volt elektromos, pengető kezed

Megpróbáltatások miatt kráter verte romos gettó

És a közegek, ha lemeszeltek ugyanazt mondták dettó

Hová tűntek az olyan karakterek, mint

Kovács József hontalan

És Gregory Corso…